Guilty Crown

  És most kedves hölgyeim és uraim , szülinapom alkalmával terítékre kerül egy sokak által vitatott anime a Guilty Crown. Egy anime amiben minden megtalálható, ami egy jó telenovellában: szerelem, viszályok, ismeretlen vírus amitől egy csomóan meghalnak , árulás , csalódás és a tragikus végkifejlet.

      Rövid történet:  

  Ouma Shu egy gimnazista diák, nemmelesleg visszahúzódó fiú, akinek egy napon fenekestül felfordul az élte, mikor találkozik egy Sírásók nevű terorístaszervezet eggyik tagjával. A lány gyönyörű és bájos, az egyetlen probléma , hogy éppen egy balul elsült "akció " után Shu rejtekhelyén talál magának menedéket. Nemsokára megérkeznek a 'tisztogatók' és elviszik Inorit, amit Shu tétlenül és rettegve néz végig. Később , mikor már mardossa a bűntudat, elmegy a Sírásókhoz, azzal a szérummal, amit a lány hagyott maga után , mielőtt elvitték volna . Belekeveredik a Sírásók és Tisztogatók közötti csatába, aktiválódik a szer Shuban és ezentúl képes kiemelni bárki Voidját, ami az adott személy legkedvesebb vágyát tükrözi, és képes harcolni ezekkel az eszközökkel. Az eszközök, csak megjegyzem a a vasalótól egészen az esernyőn keresztül a gyógyító kötelékekig bármi lehet. Éppen ezért árulkodó már a sorozat legelején az, hogy Inori Voidja egy hatalmas kard. Ezek után Shu és barátjai még rengeteg kalandon mennek kerszetül, de úgy érzem túl nagy lenne a Spoilerhatás, ha még írnék, hiszen az első rész bemutatása nagyvonalakban is lelőtt már jó pár poént.

Vélemény:

   Először kezdeném a grafikával, mivel engem először mindig az szokott elcsábítáni. Tudom, hogy a könyvet nem a borítója alapján kell megítélni, és sokszor pórul is járok emiatt, de tudjátok, egy animében azért a külalak is egeket renget. Száz szónak is egy a vége : a grafikája hozta a "2000" szintet. Gyönyörűen kidolgozott karakterek, erős színek, megdöbbentően jól összerázott hangulatvilág, amit leginkábba szürke és pink..hát rózsaszín jellemez. Amit azért sem tartok idegesítőnek :1. mivel szerintem a két szín igazán összhangban van, 2. pedig mert minden bizonnyal a két szín a két főszereplőnkre utál . (de hogy melyik szín kié az, kérdéses :P főleg az anime első felében.)

   Szerintem az egész animében a zene volt az a dolog, amit soha egy pillanatra sem kritizált senki. Tökéletes volt a zeneválasztás a sorozat minden részében és pillanatában ,egyszerűen felejthetetlenné tették azokat a részeket, amiket amúgy talán meg sem jegyeznék. Először is egy nagy kedvencem  az anime 2.openingje, ami teljes mértékben hozza a szürke melankólikus hangulatot:

   Az összesen 22 részes anime mondhatni két nagy részre darabolódik. Az első rész úgymond Shunak van szentelve , hogy felnőjön , megértse a feladatát (beleszeressen Inoriba). Megismerhetjük a főbb szereplőket, időt adnak a megkedvelésükre, és lassan felvezetik az Apokalipszist. Aztán jön a nagy fordulópont egy igaz barát halála, -szivesen szólnék erről is pár szót, de az hatalmas spoiler lenne olyanok számára, akik csak most kóstolgaják az animét-, ezek után Shu magába fordul és (azt hiszi magáról, hogy) megerősödik, és küzd olyan dolgok ellen amik ellen nem tud. Az anime vége mint említettem tragikus és sajnos még nem is az a RomeoxJuliet filingesen , hanem olyan igazán gonosz módon, ami után űr marad a lelkünkben. 

    Inori és Shu szerelme kissé bonyolult , de szerintem annál szebb. Néhol igazán nagy örültségeket követnek el , de ezt megbocsájtom a szép garfika miatt.

    Nos most jön az amit mindenki szid : a történet. Nos azt kell hogy mondjam, a történet szerintem is elcsépelt. Ámbár másokkal ellentétben én úgy gondolom az alapötlet igazán , jó szépen kivitelezhető lett volna, csak valahol a készítők elvesztek benne. Sajnos a visual novellát, amiből az anime készült nem olvastam , éppen ezért nem mondhatom/tudhatom , hogy ennyire hiányos volt-e a novella is de az anime kárára vált, hogy rengeteg magyarázat érthetetlen volt, vagy éppen hiányzott. A kissé nehézkesen vezetett történet , ennek ellenére összben nem volt rossz. Igazán élveztem és egy peric sem gondoltam úgy , hogy nem szeretném elejétől a végéig megnézni. Ennek ellenére úgy gondolom , hogy mostanában nem nézném újra, hisz van még elég új jövevény amihez idő kell.

  Összességében az anime élvezhető volt, külön dícséret a zenének, aminek egy részét az animében is szereplő fiktív Egoist nevű zenekar játsza. 

   Pontozás szempontjából az anime úgy kb. 6/10, ami szerintem egy nem rossz eredmény , és mindenkinek ajánlom, aki kicsit ki szeretne kapcsolódni , és szereti a szép garfikájú animéket és fületborzongatóan remek zenéket.